Elnézését kérem a Kedves Olvasónak, hogy mindig csak Márai. De ő nemcsak a kedvenc íróm, hanem egy olyan elme, aki mindig ír valami ütőset - a hivatalnokokról is.
"Reggel fölkel, aztán hivatalba megy, aztán megnősül, aztán magasabb fizetési osztályba lép, aztán megáll az utcán és egy színlapot néz, aztán rágyújt, aztán lefekszik, s egy napon nem kel fel többé. Itt megy előttem és a halálba megy, az öngyilkos; s én nem tehetek érette semmit."
(Márai Sándor: A négy évszak, Helikon Kiadó, 2003, 72. o.)