Szeretünk selymeshangú lányokkal csevegni; kivéve vasárnap. Így foglalhatnánk össze röviden felmérésünk következő táblázatának tartalmát.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy az ügyfelek milyen arányban vennék igénybe néhány a közigazgatásban bevezethető (vagy már be is vezetett) újítást.
A nóvumok közül az internetes információbeszerzést alkalmaznák a gyakorlatban leginkább válaszadóink. (Tegyük hozzá: egy internetes kérdőívet alkalmazó felmérés során meglepő lett volna, ha nem hasonló eredmény születik. Aki ugyanis vette a fáradtságot, és eljutott statisztikánk e részéhez, minden bizonnyal rendszeresen szörfözik a neten.) Valamivel kevesebben használnák a számítógépüket nyomtatvány letöltéséhez és megint valamivel kevesebben intéznék ügyeiket ténylegesen online. (Pontszámokra átfordítva azonban még e lehetőség is 4,1 pontot kapott átlagban, úgy, hogy 5 pont volt a maximum.) Ezt követi az elektronikus illetékbefizetés. 3,76 átlagpontot kapott a hivatali időn túli (hétköznap esti) ügyintézés, 3,71 pontot pedig a telefonos ügyfélszolgálat (call center) igénybe vétele. A többség nem intézné azonban ügyeit szombati napokon. A felkínált nóvumok közül pedig messze a legkevésbé kívánt a vasárnapi ügyintézés, mindössze 1,71 átlagpontszámmal. (Fontos megjegyezni, hogy a statisztikáróló szóló felhívást egy egyházi levelezőlistára is belinkeültük, ahonnan minden bizonnyal elsősorban a vasárnap szentségét tiszteletben tartó válaszadók érkeztek.) Azt, hogy a vasárnapi ügyintézésre is van társadalmunkban igény, jól érzékelteti az, hogy a Visegrádi utcai Központi Okmányiroda néhány hónapja a hét minden napján nyitva tart.
Az egyes gondolatokkal kapcsolatban azt jelölhették be a válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy mennyire értenek egyet azok valóságtartamával. Ami szembetűnő: egyik negatív vélemény se ért el kiugróan magas vagy alacsony átlagpontszámot. Válaszadóink szerint a legjellemzőbb a felsoroltak közül a közigazgatásban tapasztalható politikai befolyás. Ezt követi a korrupció, valamint a modern kor kihívásainak való meg nem felelés és a 13. illetmény megszüntetésének helyeslése. Legkevésbé a kenőpénz jelenléte és "A köztisztviselők nem dolgoznak meg a pénzükért"-gondolat jellemző válaszadóink szerint a legkevésbé jellemző a magyar közigazgatásra.
A kitöltők jelentős része (79 válaszadóból 54 fő) legszívesebben a legközelebbi okmányirodában intéz ügyet. Ha a helyezésekre pontszámként tekintünk, a legkevesebb átlagponttal (1,92) nyert a lakcímkártyát kiállító hatóság. Ezt követi a bankok ügyfélszolgálata, majd a posta, a mobilszolgáltató, a hipermarket, a vasúti pénztár, a sport pedig a gáz- és távhőszolgáltató ügyfélszolgálata zárja (6,66-os átlaggal).
0-tól 5 pontig értékelhették a statisztikában résztvevők a legutóbbi ügyintézés során közreműködő köztisztviselőt. Az ügyintézők 4,14 pontot kaptak az uvarisság kritériumára. (Rákérdeztem volna annál az öt válaszadónál, aki 0 ponttal értékelte ügyintézőjét, hogy vajon a köztisztviselő az asztalra vizelt, vagy mi mással váltotta ki a negatív értékelést.) Átlagban 4,11 ponttal értékelték az ügyfelek a segítőkészséget. Négy pont felett kaptak átlagban a szakmai tudásra az ügyintézők, míg a megjelenéssel és a rugalmassággal voltak leginkább bajok, de ez a két mutató is közelebb van a négyeshez, mint a hármashoz.
Sokkal nagyobb a szórás a hivatallal kapcsolatban feltett elvárásoknál. Az irodák megközelíthetőségét nehezményezét legkevésbé válaszadóink. 4,3 ponttal. Az ügyféfogadási idő pontszáma is megközelíti - igaz alulról - a néhy pontot (3,86). Gond van a közigazgatási szervek tisztaságával, amelynek pontszáma alig haladja meg a 2-t. (Csak remélhetjük, hogy nem az ÁNTSZ-nél intéztek ügyet válaszadóink.) Két pontot sem ért el a technikai színvonal. Mindössze 1,82 pontot kapott átlagban a várakozási idő, amely - ahogyan arra tegnapi posztunkban is utaltunk - annak fényében meglehetősen érdeke,s hogy a többség még 5 percet sem várakozott legutóbb. Az apparátus méretével sem elégedettek az ügyfelek (bár nem kérdeztünk rá, hogy keveslik a hivatali létszámot vagy éppen fenékbe rúgnának néhány hivatalnokot az irodában megtalálhatók közül). Legkevésbé az ügyféltájékoztatással és a hivatali helyiség méretével elégedettek a válaszadók.
A várakozási idő azonban egy későbbi kérdésnél is előkerült: amikor a hivatal megítélését kérdeztük. A 0-tól 5-ig terjedő skálán pontozhatták a válaszadók a legutóbbi találkozás alapján az adott közigazgatási szervet. 39 ügyfél egy pontot sem adott a várakozási időre. Mivel 46-an 5 percen belül (várakozás nélkül, illetve legfeljebb 5 percet várakozva) intézhették ügyeiket, egyszerűen következtethetünk arra, hogy legalább hat ember számára az 5 perces várakozás is teljes mértékben elfogadhatatlan. Picit mintha türelmetlenek lennénk, nem?
A felmérés több szempontból sem tekinthető reprezentatívnak. Nemcsak a kitöltők száma, hanem azok társadalmi helyzete sem képezi le teljesen Magyarországot. A válaszadók 72 %-a Közép-Magyarországon él. A településtípusokat tekintve válaszadóink 51 %-a községben, 21 %-a a fővárosban, 12 %-a kisvárosban 11 %-a pedig megyei jogú városban él. A kérdőívet kitöltők 83 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, de mindenki érettségizett. Válaszadóink 67 %-a férfi. A legtöbben 36 fő az 50-55 év közötti korosztályhoz tartozik. Minazonáltal a következő napokban bizonyára sok érdekes, a köztisztviselők számára pedig megfontolandó adatokkal szolgál e blog...
Este egy kocsmába beállít egy társaság: négy férfi, két nő. Nagyon hangosak. Sokat isznak, kiabálnak. Beszédjükből megtudom, hogy hivatalnokok. Különös emberek: ferencvárosi alvilágra emlékeztet minden szavuk, mozdulatuk. "No, te nagy seggű nő" - szólongatja egyik úr a társaságban iddogáló hölgyet. Mindvégig ez a hangnem.
A Kuruzslók hajnala gyűjteményes kötet eme gyöngyszeme épp akkor került a kezembe, amikor nagyüzemben folyik a minisztériumok átadása. Búcsúztassuk hát a 
Mindig is tudtam: Márai a magyar (és a világ-)irodalom legnagyobb egyéniségei közé tartozik. Hagyománytisztelő, mégis haladó gondolatok, röntgenpontosságú lélekábrázolás, nyelvi zsonglőrködés és óriási humorérzék. Regényei mellett értékesek versei, novellái, drámái, naplófeljegyzései. Mindezek mellett szinte naponta jelentek meg művészi színvonalú cikkei a korabeli sajtóban. Ma délelőtt - az üvegezett verandán ülve, hallgatva a kora nyár madárkoncertjét - épp a Kuruzslók hajnala című publicisztikagyűjteményt vettem kezembe. Itt akadtam rá egy rettentően szellemes írásra - a közigazgatás világából.
re, a 17-esbe, ahol megnézik, onnan le földszint négy, ahol fizetni kell, onnan vissza első emelet, ahol aláírnák, de éppen nincsen itt az illető, majd reggel), onnan vissza a tanácsnokhoz, bemutatni, onnan át a harminckettesbe, ahol kezelik az aktát, onnan fizetni, onnan be az iktatóba, ahol iktatják, onnan vissza a harminckettesbe, ahol újra kezelik, onnan vissza a tanácsoshoz, aki aláírja, ez csak világos. Ezenkívül kell egy erkölcsi, egy politikai megbízhatósági, egy születési anyakönyvi, egy lakbizonylat, egy megélhetésemet igazoló, egy helyhatóságilag külön igazoló, felbélyegzett, közjegyzőileg hitelesített vagy eredetiben csatolt állampolgársági bizonyítvány. Mindez csak előfutam volt, egy könnyű overture. (...) Ezen a papíron három hónap óta emberek százai dolgoztak. Én magam időben, fáradtságban energiában többet fordítottam reá, mint amennyi idő alatt s amennyi energiával meg lehet írni egy kétkötetes regényt, vagy meg lehet tervezni egy ötemeletes házat. Költség ennyi meg ennyi. Legalább harminc hivatalszobában jártam vele, mindegyikben ült öt-tíz ember abból a célból, hogy ezt az aktát eredménnyel elintézzék. Az egész apparátus jót akart. Senki nem volt ellenem, mindenki mellettem volt, soron kívül ment az egész. Most képzelje el, hogy én nem vagyok ilyen energikus, nem ismerek ebben a városban ennyi embert, szóval, mondjuk, összekötteéseimre és társadalmi helyzetemre nézve egy pedellus vagyok." (Márai Sándor: Opus 11.624/1928)
A tizenhárom Fidesz-KDNP színekben parlamentbe jutott képviselő által jegyzett 
